Katonai bunkerek

Az erődítmények fontos részét képezték a bunkerek körüli terület védelmének, valamint az ellenség bunkerek közötti előrenyomulásának lassításában. Az akadálycölöpök, a vasbeton sündisznók és az acélsündisznók átgondolt rendszert alkottak, amelyet sűrű, szinte áthatolhatatlan szögesdrót-hálózat kapcsolt össze. Az akadályok egyrészt a létesítmények körüli körkörös védelmi rendszert alkották, másrészt a szomszédos bunkerek közötti szabad tereket lezáró vonalas akadályokként szolgáltak. Az erdőben található bunkerek között a gyalogság elleni akadályokat több sor acél akadálycölöp közé kifeszített szögesdrót alkotta. Az erdő szélén ezekhez páncéltörő akadályok csatlakoztak. Ezek célja az volt, hogy megakadályozzák a nyílt terepen mozgó harckocsik és más járművek áthaladását. A szögesdrót akadályokat tehát vasbeton és acélsündisznókkal egészítették ki, amelyekből Pozsonyligetfalun több mint 8000 darabot telepítettek. Egy ilyen akadály akár 11 méter széles is lehetett, és a nyílt területeken szinte egész Pozsonyligetfalun végighúzódott. A pozsonyi szakasz másik érdekessége a vasúti sínek felhasználása volt néhány nehéz erődítmény körüli akadályrendszer részeként, a B–S 4, a B–S 8 és a B–S 13 bunker esetében. Ez a kiegészítő akadály több sorban a földbe vert vasúti sínekből állt, és ebben a formában ritkaságnak számított Csehszlovákiában. Az említett páncéltörő és gyalogság elleni akadályok egy részét a B–S 4-es bunker közelében felújították, és ma is eredeti helyükön láthatók. 1938. október 25-én egy híres fénykép készült a páncéltörő ároknál, amelyen Adolf Hitler a B–S 4-es bunkerrel a háttérben látható.