Érdekes tények

A 16. században vallási menekültek – hutteriták – érkeznek a Morva folyó túlpartjáról a királyi Magyarország területére. Többségük német nyelvterületről származik, onnan települnek később Morvaországba, ahol a vallási-politikai helyzet egy ideig kevésbé feszült, mint a hazájukban. A katolikus I. Ferdinánd politikája azonban hamarosan ezen a területen is megváltoztatja a helyzetet. A rendek, ha vonakodva is, de behódolnak neki. A hutteriták ismét arra kényszerülnek, hogy elhagyják gazdaságaikat és meneküljenek az országból. 12.000 hutterita áttelepül a Felvidékre, ahol a Habsburg uralkodó nem rendelkezik olyan nagy hatalommal. 1588-ban Nagylévárdon és a környező falvakban telepednek le. Az egyházi hierarchiát és a gyermekkori keresztelést elutasító nézeteikkel sok református magyar nemes szimpátiáját elnyerik. Dolgos parasztokként és rendkívül ügyes kézművesekként ismertek. Különösen kerámiatermékeik örvendenek nagy népszerűségnek. Közösségi udvaraik, ahol élnek és dolgoznak (ún. „Haushaben”), hozzájárulnak a helyi gazdaság erősítéséhez. A helyi lakosok kezdik őket „habánoknak” nevezni. A Morva folyó ausztriai partján is élnek. A drösingi habán udvar pincéjében saját termésből készült borukat tárolják. A harmincéves háború után kezdődő ellenreformáció idején ezt az újonnan szerzett hazájukat is kénytelenek elhagyni. E szorgalmas emberek egykori jelenlétének tanúja a legnagyobb fennmaradt habán udvar Európában.