A sasvári (Šaštín) Hétfájdalmú Szűz Mária-templom a Hétfájdalmú Szűzanyát, Szlovákia védőszentjét övező kultusz központjának számít. A templom történelme 1736-ra nyúlik vissza, ekkor kezdte a pálos rend építeni Vépi Máté tervei alapján az akkori bazilikát a hozzá kapcsolódó kolostorral együtt. A templom barokk stílusban épült, ünnepélyes felszentelésére 1764-ben került sor, ahol Mária Terézia és férje, Lotaringiai Ferenc is jelen voltak. A templom és a kolostor jelenleg a szalézi rend vezetése alatt áll.
A búcsújárások alatt, főleg pünkösdkor és a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén (szeptember 15.) a városba és a bazilikához több tízezer zarándok érkezik nemcsak Szlovákiából, de külföldről is. A bazilika történelme szorosan kapcsolódik az 1564-ből származó Hétfájdalmú Szűzanya-szoborhoz, melynek kegyszoborként való tiszteletét 1732-ben Esterházy Imre engedélyezte. Az ismeretlen szobrásztól származó késő barokk Hétfájdalmú Szűzanya-szobor egy pieta-típus, az ún. sasvári pieta alapjává vált. A szobor a vörös márványból készül későbarokk főoltáron van elhelyezve. A bazilika freskóit Jean Joseph Chamant és Lukáš Kracker festették. A templom hat mellékoltárának képei Johann Lucas Kracker keze munkáját dicsérik. A templom déli részét és a kolostort árkádfolyosó köti össze. A kolostor három szárnyú épülete a negyedik oldalról a bazilikában végződik. A Hétfájdalmú Szűz Mária-templom VI. Pál pápától 1964-ben bazilika minor rangot kapott.